Oroszország = gazdagság?

A közösségi médiában rendszeresen jelennek meg Oroszország nagyságát, gazdagságát méltató bejegyzések. Tényleg így van? Mi alapján lehet eldönteni egy országról, hogy gazdag és hatalmas?

A témával foglalkozó publikációk általában a következő kritériumokat használják:

1. Terület és lakosság
2. Erőforrás ellátottság
3. Gazdasági képesség
4. Politikai stabilitás és alkalmasság
5. Katonai erő

Terület és lakosság

Oroszország a világ legnagyobb országa, teljes területe 17.1 millió négyzetkilométer. Utána következik Antarktisz, Kanada, USA és Kína. 2022-es becslés alapján Oroszország lakossága 142 millió fő körül van, ezzel a föld 9. legnépesebb országa.

Az orosz lakosság várható átlagéletkora 72.44 év (férfiak 69, nők 78 év), ez Kanadában 84 év (férfiak 82, nők 86 év).

A nagy különbség több mindenre vezethető vissza, az egyik ok például, hogy míg az USA, vagy Kanada az egészségügyre a GDP több mint 10%-át fordítja, addig ez Kínában és Oroszországban 5% körül van.

Erőforrás ellátottság

Oroszország nyersanyagban gazdag, pl. a bizonyított nyersolajtartalékok tekintetében Oroszország 2018. év eleji adatok alapján a 8. helyen állt. Ettől több a valós nyersolaj- és gáztartalék, azonban ezek a mezők olyan helyeken vannak, melyeken a kitermelés költségei jelentősek ezért ezen területek feltárásába még nem fektettek pénzt.

Forrás: The World Factbook      USA tartalék: vizsgált adatbázis nem tartalmazott információt

Oroszország a teljes területének csupán kb. 13%-át hasznosítja mezőgazdasági célokra, mert az ország jelentős részének időjárása és talaja mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. Még így is – Kanadát és USA-t – megelőzve a világ legnagyobb búzaexportőre.

Gazdasági képesség

A Szovjetunió összeomlása óta az ország gazdasága jelentős átalakuláson ment át. A központilag irányított tervgazdaság helyett a piacgazdaság a domináns. A 90-es években a legtöbb iparágban végbement a privatizáció. Kivételt képez az energiaszektor, közlekedés, bankszektor és a védelmi ágazatok.
Oroszország a világ egyik vezető olaj- és földgáztermelője, valamint a fémek, például az acél és az elsődleges alumínium legnagyobb exportőre. Gazdasága erősen függ a világpiaci nyersanyagárak mozgásától, az exporttól való függés tehát sebezhetővé teszi.

Forrás: IMF – készítette Sasvári Katalin

A fenti ábrán is látható, hogy az orosz gazdaság jelentős fejlődést mutatott a 90-es évek vége és 2008 között, leginkább a magas olajárak miatt. A 2008-as gazdasági válságon kb. olyan gyorsan túljutott mint Kanada vagy az USA, viszont 2014-től ismét visszaesést mutatott. Ez nagyrészt a Krím-félsziget elfoglalása miatt bevezetett szankciók miatt történt, de hozzájárultak a gazdaság strukturális korlátai is. 2022-re majdnem 10%-os visszaesés várható, ami az Ukrajna megtámadása miatt bevezetett szankciók hatására történhet.
Figyelemre méltó, hogy a 4 ország közül Oroszországnak a legalacsonyabb az államadóssága. Ez az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt 17% körül volt. A szankciók várható következményeként viszont több százalékponttal növekedhet 2022-ben és az azt követő években. Csak kontrasztként, Magyarország államadóssága jelenleg 80% körül mozog, míg az USA és Kanada adóssága majdnem 90%-os. Az államadósságról bővebben itt: Elvesztettük az államadósság elleni szabadságharcot?

Az orosz államháztartási hiány (2017-es adat) is jobb volt, „csak” -1.4%-a a GDP-nek, míg az USA-é -3,4%, Magyarországé pedig -2% volt.
Ellentétben az USA-val, illetve Kanadával, melyek adósságbesorolása AAA, Oroszország besorolása csak BBB. Ezt azt jelenti, hogy az alacsony adósság ellenére is kisebb a bizalom az orosz fizetőképességben, mint a másik 2 ország esetében.

Politikai stabilitás és alkalmasság

Oroszországban a tulajdonjogok védelme továbbra is gyenge, az állam továbbra is beavatkozik a magánszektor szabad működésébe. Szintén

jelentős probléma a közszférában a korrupció. 2021-ben Oroszország 29 ponttal a 136. helyen volt a 180 országot tartalmazó listán,

melyen 100 pont azt jelenti, hogy az ország teljesen „tiszta”, míg 0 az jelenti, hogy az ország erősen korrupt. https://www.transparency.org/en/cpi/2021 Ugyanezen a listán Kína a 66., Kanada a 13., míg az USA a 27. helyet foglalta el, Magyarország pedig (a 2010-es 53. után) 2021-ben a 73. helyen állt.

Oroszországban komoly probléma az emberkereskedelem.

A kormány ugyan tett néhány lépést az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében, elítélt néhány bűnözőt, megkönnyítette az orosz gyermekek visszatérését Irakból és Szíriából, azonosított néhány áldozatot, köztük külföldi állampolgárokat is. Az azonosított áldozatok száma viszont elhanyagolható volt. A kormány nem ajánlott fel segélyeket, vagy programokat az áldozatok rehabilitációjára, a büntetőeljárások száma alacsony maradt a probléma hatóköréhez képest és nem dolgoztak ki nemzeti stratégiát sem az emberkereskedelem ellen.

Katonai erő

Oroszország 2008-tól kezdődően komoly haderőreformot hajtott végre, 2021-es becslés szerint, a GDP-jének 4%-át költi katonai kiadásokra, az USA 3.6%-át, míg Kanada és Kína 1.5%-át.

Szintén 2021-es adatok szerint az orosz hadsereg létszáma 850,000 fő körül van, a kínai hadseregnek 2 millió aktív állományban lévő katonája van, az USA-nak 1.4 millió, míg Kanadának kb. 70,000.

Az USA után Oroszország a világ második legnagyobb katonai eszköz exportőre.

A fenti adatokat tekintve, egy erős, szervezett, modern orosz hadsereg képe rajzolódik ki, mely ellentétben áll Ukrajna invázióját végrehajtó hadsereggel.

Összességében elmondhatjuk, hogy Oroszország rendelkezik jelentős erőforrásokkal, azonban a bennük rejlő lehetőségeket nem használja ki megfelelően. Mielőtt megtámadta Ukrajnát, gazdasága növekvő pályán volt, mely elsősorban az olaj és a gáz magas világpiaci árának volt köszönhető. A növekvő GDP mellett az alacsony államháztartási hiány és államadósság is javított a gazdasági helyzeten. A gazdaság területén látható javulással szemben a politikai, társadalmi tendenciák ellenkező irányba mutatnak. Hiába a gazdasági javulás – mely mostanra már csak emlék – ha ennek pozitív hatását a társadalom szűk köre élvezi, a nagy többség viszont nem sokat érzékel belőle.